Kismamanapló – a 3. gyerek

 

Kicsit sokat vártunk rá, de végül megérkezett! Kisebbik fiam nagyon megörült a hírnek, mert óriási   vágya volt, hogy ő is nagytesó lehessen. Hát, most teljesülhet ez a vágya. Aztán majd a baba születésekor kiderül, meddig tart a lelkesedés. Persze, a fiúk egy kisfiút szeretnének, akivel lehet focizni és „fiús” játékokat játszani. Próbáltam felvezetni, hogy esetleg egy kislány érkezése is benne van a pakliban, mire közölték, hogy ha így lesz, akkor ők „fiúsítani” fogják – erre azért még majd benevezek.

Hiába vártuk ezt a babát, amikor kiderült, hogy érkezik, az öröm mellett el is bizonytalanodtam, még ha csak egy pillanatra is. Viszonylag nagyobb gyerekek mellett, már  magunkra is van időnk, nem probléma egy-egy program, kirándulás, az éjszakák már jó ideje alvással telnek, nem kell egy pici baba napirendjéhez igazodni. És most újrakezdjük az egészet:  szoptatás éjjel-nappal, pelenkahegyek, büfiztetés, altatás. De nem volt kérdés, hogy akarjuk a porontyot, az érzés, hogy valaki még hiányzik a családból régóta bennem volt már.

Az első trimeszteren már túlvagyunk – hurrá!  Hiába harmadik gyerek, hiába, hogy soha nem volt gond az előző várandósságok idején, megnyugtató túl lenni a 12. héten.  Megvolt a down-szűrés, az UH és a kombi teszt alapján rendben van a gyerkőc, egy „tutibb” vizsgálat eredménye 3 hét múlva lesz meg, de ugye optimisták vagyunk.

Az első trimeszternek ugyan vége, de a hányinger és émelygés nem akar elmúlni.  Úgy látszik, ez nálam mindig így alakul. Mindegyik gyereknél a 6. héten indult a rosszullét, és a 15.-16. hétig tartott, így még most is van néhány hetem.  Persze, nagyon sajnálom  magamat , de muszáj bevásárolni, főzni, szendvicset készíteni.  Rosszul vagyok, ha piacra, boltba kell bemennem, főleg a hús taszít. Nagyobbik fiam, aki nem menzás, és otthon eszik, már hetek óta szeretne „normális” ebédet kapni, de elég ritkán vagyok rá képes. Gyakori menü a gombapaprikás és zöldséges ételek. A pizza rendelésnek viszont nagy sikere volt.  Talán a legrosszabb a folyamatos vágy a szénhidrátok iránt – sem a vércukor szintnek, sem a kilóknak nem használ, viszont nehéz ellenállni, mert a zöldség/gyümölcsön kívül csak ezt  kívánom.  Az utóbbi hetekben a fehérjék minimalizálódtak az étrendemben, de nem görcsölök ezen, valószínűleg pát hét, és ez normalizálódni fog, legalábbis valamennyire biztosan.  Érdekes módon estére fokozódik a hányinger, csak az szokott segíteni, ha lefekszem aludni. Ami amúgy könnyen megy a folyamatos fáradtság, álmosság miatt. Egyik délután elaludtam a kanapén, és arra ébredtem, hogy a kisebbik fiam panaszosan szólongatott: „anya éhes vagyok, nagyon üres a pocakom, anya enni kérek”.

Tegnap előtt éjjel egy újszülött  kislánnyal  álmodtam. Ezek után pláne kíváncsi vagyok a nemére.  Egyébként számomra mindegy, hogy fiú vagy lány. Bár a fiús habitust, játékokat megszoktam (és őszintén szólva szívesebben focizom, minthogy egy színes póni sörényét fésülgessem), mégiscsak jó lenne egy kislány is .  Nemsokára lehull a lepel, az egyik vérvizsgálat segítségével a nemét is megtudhatjuk pár hét múlva. Mindenesetre a nevek már megvannak!

5 thoughts on “Kismamanapló – a 3. gyerek

  1. Szia Zsuzsa:-) Most olvasom a csodas hirt, gratulalok!!! Nagyon drukkolok, h megtapasztaljatok a masik nem szepsegeit is!!!;-) Szuper otlet a blog, jovok majd olvasgatni! Boldog babavarast!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.